BB Balint-Boston

    Befejezo reszehez ert a blog, ugyanis par nap mulva el kell hagynom az orszagot. Hazudnek, ha azt mondanam nem kivanom mar az otthont jelento dolgokat magam kore. Meg nagyobbat hazudnek azonban, ha azt mondanam, hogy nem fog a szivem fajni, hogy itt kell hagynom amerikat. Miert is? Gondoltam utolso bejegyzeskeppen megprobalom a lehetetlent, azaz megirni, milyen is maga az Egyesult Allamok. Ambiciozus elgondolas es gyermeteg. Eleg volt Bostonbol New Yorkba mennem es eleg sok dologban mar itt is jelentos kulonbsegek voltak. Meg ha kivesszuk a videk-varos ellentetet es kulonbozosegeket, akkor is teljesen mas Massachusetts allam, ha osszevetjuk mondjuk Californiaval, Nevadaval, Alabamaval, Texassal vagy Floridaval(egyik new yorki szobatarsam onnan jott, azt mondta az emberhez eloszor spanyolul szolnak hozza, majd ha latjak nem erti, valtanak angolra...). Ez azonban nem egy tudomanyos cikk, hanem egy elmenybeszamolo, ugyhogy ennyi szocseples utan neki is esek az utolso temanak. Elofutarkent had idezzek egy szamomra klasszikusnak szamito filmbol, egy oda-vissza igaz szoveggel:

• Vincent Vega: És tudod mi az érdekes Európában?
• Jules Winnfield: Mi?
• Vincent Vega: A kis különbségek. Ugyanaz a szar van ott is, mint itt, de azért valahogy egy kicsit más.

    Egy nemzetet a polgarainak a lelke tud talan legjobban jellemezni.  Az amerikaiakrol el lehet mondani, hogy kedvesek. Megesik, hogyha az emberen jo polo vagy mas ruha van, egyszeruen odajonnek hozzad es megdicserik. Mikor latvanyosan van valami bajod odejonnek hozzad, megkerdik segithetnek e. A Wall streeten egy ember osszeesett mikor arra setaltam es az osszes jarokelo rogton odament hozza segiteni. Mikor kinyitnak egy ajtot rogton megnezik, akar e mas valaki bejonni, mert akkor megtartjak. Valoszinuleg a sok bevandorlo miatt, de egyaltalan nem zavarja oket, ha valaki akcentussal beszel, sokszor megkerdezik ilyenkor, honnan jottel. Kevesen voltak, aknel valamifajta felismerest lattam az arcukon, mikor mondtam a Magyarorszagot, de akkor is pozitivan reagaltak vissza ra vagy erdeklodoen. Nem zavart engem egyaltalan, hogy nem vagyok amerikai, sot jo kedvvel mondtam a szarmazasom az ilyen alkalmakkor, majd mindig pozitiv visszajelzest kaptam. Az ember itt ha valakire ramosolyodik, akkor visszamosolyognak ra, a legkisebb gesztust is megkoszonik. Az egyik elso bejegyzesembe irtam, hogy a kiszolgalaskor is ilyenek, de lehet, hogy csak mestersegesen. Az ember rajuk nez es lehet, hogy legszivesebben megfolytananak, de akkor is mosolyogva reagalnak rad. Sok dolog amit az elozo sorokban leirtam itthon is van, de valahogy az embert nem tolti el az a kedves melegseg belulrol, mint itthon. Megjegyzem, meg itt ez az altalanos, Magyarorszagon ez a ritka. A viselkedesukrol mindig egy csovesnel latott tabla jutt eszembe: "Ha nem tudsz aprot adni, legalabb mosolyog ram, az is jobba teszi a napom".

    Nem tudni, hogy ez a baratsagosagban van e valami gyermeki. A lelek ugyanis a tudattal kepes egyutt elni es a tudat kerdeskodben mar nem vagyok annyira elegedett veluk. Az egyik mikroban csinalhato pudingon rajta van, hogy villaval szedje ki a dobozbol. Ok meg neki is esnek villaval, mikor a kanal lehet jobb megoldas lenne,de meg a kes is, mint a villa. Itt mindenre rairjak szajbaragosan, hogy mit hogyan kell csinalni. Kedvencem, hogy az elore egybecsomagol dobozban levo ebedre ,ami tartalmaz hust, koretet es desszertet, (persze kulon megcsinalni oket nehez lenne, mi sem vagyunk ra kepesek...) ra van irva, hogy 4-5 perc mikroban melegites utan MELEG! Ooo...ez egy olyan informacio, amire tenyleg nem gondolt volna senki, legyunk oszintek. En meg azt hittem, hogy a macskas sztori hulyeseg.Teljesen mas kerdes azonban, hogy minden le van reszleteseggel irva, hogy ne csinaljon az ember senni rosszat, igy lehet, hogy az europai ember megalazva erzi magat, de legalabb nem csinal semmi olyat, amit megbanna. Az ilyen emberek miatt kepesek azonban itt olyan rendszerek mukodni, amik elso hallasra furcsanak vagy hulyesegnek hangzanak a mi gondolkodasunkkal, aztan rajovunk, hogy milyen jo es hogy nalunk ez keptelen lenne mukodni. Pelda: van itt egy olyan rendszer, ami kocsiberles, azonban nem olyan, hogy neked kell vigyazni, az autora, hogy nalad van 0-24 oraba. Regisztralsz es elore leirod milyen idopontra kell a kocsi. Mondjuk tudsz vezetni, de egy kocsi fenntartasa draga lenne neked, de le akartok menni a balcsira par napra, arra kibereled a hetvegere egy csekely osszegert. Esetleg csak egy uzleti utra kell lemenned Egerbe, akkor is egy meltanyos osszegert megkapdo az autot arra a napra mondjuk. Gondolom nem kell mondani, hogy itthon az ugyeskedok hanyfelekeppen hasznalnak ki erre a becsueltessegen alapulo rendszert...

    Amerika kozben mas is, mint az eden. Mert nem az. Mikor bejottem az orszagba es vartam a bevandorlasi hivatalnal, hogy szolitsanak, mosolygos emberekrol szolo videot lattam, mig mikor odamentem a hivatalnokhoz, egy morcos uriemberrel talalkoztam, aki meg az ajanlolevelemet is ugy nezte at, mintha elore szolltak volna, hogy gyanus vagyok. Magyarorszag vizummentes ovezet, azaz cask egy gyors regisztracio kell es megvagy, kepzeljetek el mi van, ha nem ilyen kituntetett helyrol jon az ember. Elso kerdes megjegyzem mi volt: "Mikor tervezi elhagyni az Egyesult Allamok teruletet?" Amugy meg szivesen lattunk...Itt sokmindent szabad, de ha egyszer is tullepsz a megengedett volnalon, akkor teljes haraggal csapnak le rad.

    Masreszrol egesz elet az orszagban igazabol tele van differenciakkal.Itt minden az hatarozza meg, hogy hol laksz es milyen szinten elsz anyagilag. Cambridgeban vannak olyan reszek, tele gyonyoru kis hazakkal, ahol nincs kerites, az utcai fronton nyugodt szivvel termeszti az ember a paradicsomot mondjuk, a lakasodat meg nem is kell igazabol bezarni. Ki jonne be a hazadba meghivas nelkul ezen a kornyeken? Masreszt van olyan resze a varosnak, ahol naponta olnek embereket, de ha ezt nem is, a sulyos bantalmazas ott van. Az emlitett Cambridgeben levo reszen kb kitolhatod az egesz bevasarlo kocsidat az uzletbol ugy, hogy egyaltalan eszrevennek, mig Harlemben lattam olyan boltot, ami szo szerint korbe volt veve olyan kordonnal, hogy meg a bevasarlo kocsit sem tolhattad ki rajta. Az egesz differencialodas az egeszseges eletre kiterjeszti hatasat. Akinek szereny jovedelmuk van, csak a genkezelt, hormonokkal teli eteleket kepessek megvenni, amitol szep lassan elhiznak es minden mas bajuk lesz, mig a bioeteleket, amik dragak ugyan, de ugyanolyan izuek es hormon memtesek, csak a jobban szitualt csaladok angedhetik meg maguknak.

    Ez a kettoseg tudataban sem voltam kepes nem elvezni az itt toltott idot. Az elso napok folyaman sokszor volt olyan, hogy azt ereztem, ezt mar lattam a filmekben. Par masodpercig gondoltam csak igy, aztan rajottam, hogy rosszul gondoltam mindezt, ugyanis egyik film sem keszitett fel elegge azokra a csodas elmenyekre, amit itt toltottem. Remelem sikerult az elvezhetoseg es elmenybeszamolas nehez kettoseget fenntartanom es koszonom mindenkinek, akik olvastak irasaimat es/vagy buzditottak, hogy rendszereseggel csinaljam ezt. Ha valaki meg par nap mulva majd egyzavart tekintetu fiatalt lat Budapest utcain, az lehet en leszek, aki picit szomoruan fogja otthon keresni azt, amire itt talalt ra es szeretett meg...

    Sokat gondolkodtam, milyen alcimet adjak a bejegyzesnek. Olyan dolgok jutottak eszembe, hogy A varos, ami sosem alszik,  A varos, ahonnan eluztek az unalmat, A vilag fovarosa vagy valami ilyesmit. Egyszerre lenne az osszes valtozat jo is es kozben semmitmondo. Fontos megjegyeznem, hogy egesz ido alatt Manhattanben voltam, csak egy par percre leptem Staten Islandra, mikozben a varos all meg az elobb emlitetteken kivul Bronxbol, Brooklynbol es Queensbol. Mindegyik egy nagyobb varos meretevel buszkelkedik. A hostel portasa, ahol laktam, csak annyit valaszot aggodalmamra, mikor kifejtettem neki, hogy emiatt nem lattam igazabol New Yorkot, hogy azok a keruletek nem is szamitanak. Manhattan ugyanis maga a varos, o New York.

    New york igazabol egy picit olyan, mint egy fesztival. Folytonos porges, zajok, ujabb es ujabb esemenyek, kalandok. Maga a varos az impressziok fellegvara. Erzesek kavalkadja a hely, egy picit olyan, mintha valami drog lenne a levegoben. Az ember megall ejfelkor a Times Squarre kozepen, ami annyira ki van vilagitva, mintha fenyes nappal lenne, egy pillanatra behunyja a szemet, majd kinyitva nezi a buliba igyekvo new yorkiakat, a turistakat, akik fotozkodnak, letamadva barmilyen picit is bizalomgerjeszto embert, hogy keszitsen roluk csoportfotot. Ez New York.

    Azaz picit megsem.  Mikor az ember nagyon szeret valakit, a legkisebb mosolyatol is kepes elvarazsolodni. New York meg egy ilyen gyenged szereto. Nem egy Femme Fatale, nem egy tokeletes Aphrodite. Hibakkal teli, de az ember meg ha latja is a tokeletlensegeit, beleszeret. Vannak, akik nem kepesek erre. Ok csak a tolzsufoltsagot latjak, azt, hogy a varos koszos es budos. Mikor hajnali 4kor leszalltam 4 ora buszozas utan, beleszagoltam a levegobe es Pesten ereztem magam.

    Neki azonban ezt is meg lehet bocsajtani. Sok varosra mondjak, hogy az a vilag fovarosa es felhoznak ezernyi ervet. Nagyreszukben nem is jartam, megis  latatlanban is New Yorknak adnam ezt a cimet.  A varos  tele van olyan helyekkel, ahol az embernek elall a  lelegzete.  Mikor meglattam reggel  a partrol a felkelo nap  elso napsugaraival meggvilagitott  Szabadsagszobrot,  libaboros lettem, ahogy a messzi kis szigeten a sotetsegben tartja az alak a faklyat a kezeben es ez meg csak New York egyik resze! Mindegyik szeletkeje a varosnak teljesen mas. A Wall streeten setalni, mikozben sieto oltonyos emberek loknek felre, akik semmifele ceremonia nelkul mennek be a turistak altall fotozott epuletekbe, amikben ha egy kavescseszet leejtenek kepes egy kisebb Afrikai orszag teljesen csodbemenni. A Central Park, ami annyira oriasi, hogy az ember szo szerint kepes elveszni benne, amit a reggeltol estig sportolo, a varosbol kicsit a szabad levegobe vagyo helyiek toltenek meg a messzirol jott latogatokkal egyutt. Allitoalg sokszor latni hire sztarokat, akik reggeli setajukat teszik meg a parkban. Bostoniakkal beszelve sokan meseltek, hogy lattak ezt vagy azt a hiresseget, de en egyyel sem talalkoztam.

    Maga a varost tobb okbol is nagyon szimpla varostervezesileg. Igazabol ha az ember szan egy percet a megertesere, majdnem biztosan megtudja mondani, hol van eppen. Negyzethalos az egesz szerkezete(Erdemes megnezni a lenti kepet, jol visszaadja hogy megy). Vizszintesen futnak az utcak, fuggolegesen a sugarutak. A tazisoknak eleg ket szamot mondani es mar tudjak hova kell vinniuk az utasukat. A varosban allitolag veluk(en nem probaltam meg oket magyar berogzodeseim meg diakpenztarcam miatt, pedig allitolag az utobbi nem is lett volna egyaltalan problema), gyalog es metroval lehet kozlekedni. Gyalog a legjobb, hiszen nem lehet tudni, hol talalod meg a sajat New Yorkodat. A legdelebbi csucsokben levo felhokarcolokban, a central parkban vagy esetleg Harlemben?(befele es kifele jovet a busz ezen memt keresztul, hogy oszinte legyek ennyi nekem eleg is volt belole...).

    A utolso lehetoseg a metro, amire az ember ra is van szorulva. Foleg Kelet-Europa nagyvarosait megszokva gondoltam lesetalok par blokkot, de mikor megerkeztem a celpontomhoz, teljesen leizzadtam es mar reg kesesben voltam terveimhez kepest. Erdemes megnezni az egyik lenti New Yorki utcakepet, ahogy az ember benez rajta es nem latja a veget. Az embernek igy marad a metro, ami tokeletes megertesehez new yorkinak kell lenned.. A metro terkep alapjan ha jol szamolom 21 jarata van a varosnak a fold alatt. Sok jarat hossabb ideig a masik vaganyan kozlekedik, megfejelve az egesz zurzavart azzal, hogy vannak "helyi" jaratok, amik mindenhol megallnak, meg vannak amik csak bizonyos megalloknal allnak meg, ezek a tranzit jaratok. En meg meg a Bostonban levo metrorol voltam kepes azt irni, hogy bonyolult! Megyegyzes: meg itt Bostonban bemondjak rendesen a hangosbemondoba, hogy milyen allomas jon, a Nagy Almaban valami olyan frekvencian es gyorsasaggal mondjak be ezt, hogy maxiumum egy hallas alapjan letezo eloleny hallja meg, mit mondtak be es meg o sem teljesen biztos, jol hallotta e.

    Ez a varos azonban tenyleg a nepek olvasztotegelye. Majdnem annyi kulfoldi szot hallottam, mint angolt es ez  nem csak a turistak miatt van igy. Sok teljesen a vilag mas reszebol jovo ember dolgozik es el itt, vannak jo paran, akik ugy, hogy nem is ertenek angolul. A varos mindenkit vonz, legyen az turista, menekult, imigrans vagy aki szimplan csak az allamok masik reszeben elt eddig.

    Nem tudom igazabol, miert lett ilyen a varos.  Lehet, hogy New York tette az embereket magahoz hasonlova vagy ok alkottak ilyenre a varost. A budos es buzos Broadwayen a kepesek a buliba meno fiatalok legjobb partyruhajukban vegig setalni, ugy, hogy par utcaval feljebb aktataskabol aruljak a hamis rolexet. Kepesek az esti futasukat megszakitani, hogy a Central Parkban hallgathassan meg egy ingyenes koncertet. Sorolhatnam a peldakat naphosszat, ugyanis ez jelenti talan azt, hogy valaki itt el New Yorkban.

    Felek, kicsit csalodva hagytam el a varost. Egesz ittletem alatt ugyanis kicsit arra szamitottam, hogy a felhokarcolok arnyekabol vagy a Central Park kis ligetei kozul kilep egy alacsony, vastagkeretes szemuveget hordo, osz oregur es egy kicsit megmutatja az o New Yorkjat, mikozben mesel nekem a nokrol, a vilag ertelmerol es hogy arrol, sose higgyek a meztelen buszsofornek...

    A Boston es Cambridgeban tapasztalt setaim soran sok itteni allatvilaggal kapcsolatos felfedezest tettem, ami az europai szem szamara kifejezetten furcsa, igy gondoltam megeri, hogy kulon irasban terjek ki erre a temara.

    Legfurcsabb eloszor is a kutyak es macskak hianya. Legalabbis az utcakon altalanossagban es mikor nem is a kertben vagy a hazba tartozkodnak, akkor mindig gazdival vannak, sokszor megkotve( ez alol a macskak sem teljesen kivetelek.). Szabadsagjogaikkal elo kutyak vagy macskak kozul egyet ha lattam, de az sem biztos, hogy kobor allat volt. Egyszeruen nincsenek.

    Ezt az elovilagi vakumot azonban sok mas allat betolti helyettuk. Latvanyuk annyira termeszetes, hogy a nagyobb parkokban semmifele ember- allat atrocitas nelkul eldegelnek. Boston es foleg a nagy kervarosi resszel rendelkezo Cambirdge teljesen zold varosnak tekintheto a sok bennuk levo parkkal, amik mind elohelyei ezeknek az allatoknak. Mosomedveknek, Borzoknak, kulonfele  Magyarorszagon kevesse ismert enekesmadaraknak  ad otthont ez a metropolis. Maga a nagy zold teruleteken sokszor latni nyuszikat, akik olyan termeszeteseggel ugralnak a kerteben vagy az utcakon, mintha az erdoben lennenek.(Erdemes megnezni a masodik kepen, mennyire kozel mereszkedett a hazhoz) Budapesti szemmel nagyon jo latni, hogy alig van varosi galamb. A felsorolasbol kihagyhatatlanok a mokusok.

    Ahogy egyik csaladtagom szokta mondani: "Vedd a fakat, egyel hodot!". A bostoniak nyugodtan mondhatnak ezt a mokusokra. Ezek a kis ennivalo aranyos kis allatok sokak szerint a helyi patkanyok. Mukodesuket barmelyik diktatura titkosrendorsege megirigyelhetne, ugyanis mindehol ott vannak. Mindent megragnak, megesznek, elpusztitanak, amit csak tudnak. Otthon az ember orul, mikor lat egyet az erdoben, itt meg mikor reggel kimentem a haz tornacra csak negyet lattam. A parkokban mindig lehet latni beloluk sokat. Szemely szerint en nem vagyok annyira helyi, hogy az ellenseget lassam bennuk, igy minden alkalommal megtudom oket csodalni. Masok torteneteibol tudom csak elkepzelni, milyen dolgokat csinalnak, hogy a helyiek tenyleg ellensegkent nezzenek rajuk.

    Maguk a kepek azonban talan jobban ilusztraljak az itteni allatvilagot, mint szavaim...(Megjegyzem, az osszes kepet parkokban fotoztam, nem allatkertben...)

    Vannak olyan dolgok, amikre nem kell specialis alkalom. Ilyen dolog a szeretet. Adni es kapni mindig jo. Miert is irtom ezeket a bevezeto szavakat? Azon oknal fogva, mert az amerikaiak picit tovabbmentek ezen a dolgon. Kinek nem jutott eszebe tavasszal, hogy a karacsonyi egosor legoi orokre kialudtak vagy a legnagyobb juliusi melegbe, hogy hany darabb disz tort el a multkori unnep alkalmaval, mikor karacsonykor eldolt a fa. Szerencsere az egyszeru nagy vizen tuli honpolgarok arcarol az aggodalom apro jele is rogton eltunik, mert tudjak, hogy csak el kell menni a belvarosba es bebalagni a karacsonyi boltba, ami az ev barmelyik napjan nyitva varja az embert. Belepve az egyszeru polgar teljesen uj vilagba kerul, ugyanis a  jingle bells  megunhatatlan szamaval es a teli hidegekre emlekezteto legkondis hutesevel a bolt egy pillanat alatt visszaviszi(vagy eloreropiti, filozofia kerdese) az embert a karacsonyi honapokba. Ezzel egyutt a teli nagyvasarlas idejere is, ugyanis a bolt eddigi osszes alkalommal mikor arra jartam tele volt. Persze nem maradhatott ki belole a december huszadikakra jellemzo ajandekvasarlassal egybekotott tomegharccal. Megjegyzem, itt tenyleg mindenfajta disz van, van ir  szerencse loheres,  homaros, de a szemelyes kedvencemet az also kepen lehet kiszurni...

    Hosszu kihagyas utan nekiesek a kozlekedes resznek. Kifejezetten ki kell emelnem, hogy itt Bostonrol van szo. New Yorkban pl szinte alig van felszini tomegkozlekedes, mig azonban a metrok teljesen behalozzak a fold alatt a varost es 0-24 oraban jarnak. Ez a szolgalati felhivas utan neki is esek a teme kivesezesenek, aminek trilogiaszeruen felosztva esek neki.

    1. Resz, A tomegek mozgatasa:   A Bostonban folyo kozlekedes nagyban hasonlit az Europaban megszokottakhoz. Metro, troli, busz, egyedul a villamos hianyzik. Maga a jegykezeles teljesen automatizalt, ahogy ezt az also kepen lehet latni. A nagyobb allomasokon 10 ilyen jegykezelo gep is van. Ezeknel csak le kell huzni a berlettkent vagy jegykent funkcionalo kartyat(nem vagyok benne biztos, de az egyszeri egy alkalmas jegyet egy kulon nyilason be kell nyomni es kinyitja a kaput es el is veszi orokre). A buszon is igy megy a jegykezeles, csak az elso ajtonal lehet beszallni es egy ugyanulyen masina ellenorzi a jegyet, csak itt nem kapu van, hane, a vezeto szepen letessekel. A nagyobb allomasokon sokszor a busz lemegy a fold ala es szinte szo szerint egy allomason van a megallojuk. Sok allomas peldaul europai hangulatu is(erdemes a masodik kepre vetni szemeteket, a ferfi csak eppen megcsuszott mikor a kepet fotoztam), ezen picit meglepodtem, mert en egy sci-fi urallomasra szamitottam. Nem minden van ugy, mint ahogy hinne az ember...Masik erdekesseg, hogy a metro 2 dollarba kerul, a busz 1 dollar 50 centbe, de ha buszozol, majd utana at szalsz metrora nem 2 dollart kell fizetned, csak 50 centet. Metrok abbol a szempontbol is nagyon erdekessek, mert nem ket vegallomasuk van, mint Budapesten. A Zold jaratnak az egyik vegenel  egy  allomasrol indul a zold jarat majd az egyik allomasnal a sin 4 fele valik mindegyik mas iranyba megy tovabb. A kozos alomasokon ilyenkor figyelni kell, hogy melyik metrora szalsz fel. Jo kis jatek, ha egyedul lettem volna az elso metrozasomokor, lehet meg most is keresnenek, hova tuntem...                                                                                                                                                                                   

    2. Resz, Amit adott nekunk a teremtonk:   A gyalogos kozlekedes az ujonnan erkezettek szamara eloszor eletveszelyesnek tunik. Az ember csak azt latja, hogy a zold lampara varakozik, mikozben mar ket perce a helyi erok a legnagyobb nyugalommal setalnak at a piroson es ketszer ket savon. Erdemes megjegyezni, hogy a gyalogosoknal nem piros es zold van, hanem feher setalo gyalogos es piros kezjel, hogy kicsit se lehessen osszekeverni. Sokszor jelzik is, hogy a zold meddig tart, van olyan, ahol azt jelzi, hogy a pirosig mennyi ido van. Kerdes, hogy minek ez a ketto verzio, mikor csak megyavarja az elkenyeztetett agyakat. Azonban maga a szajbaragas, hogy lehet e setalni vagy nem, bionyos szinten teljesen folosleges. A lamparendszer sokszor annyira buta, hogy mire zoldre valtana a lampa annyira nincs auto, hogy mar az osszes gyalogos, mint a tarsasjatekok ajanlott koranal, 6 eves kortol  99 evesig atsetalt mar. Megjegyzem, ez nem a kertvarosban van csak. Az ember par hett itt toltott ido utan annyira kozonyosen setal at az ember a piroson, mint ahogy reggelizik. Megjegyzem, nagyon ovatos vagyok ebbol a szempontbol, meg sokszor raerek, ugyhogy szivesen kivarom a zoldet, de meg sokszor igy is atmegyek, mert annyira ertelmetlenul alok ott. Tobb olyan keresztezodessel is talalkoztam, ahol a keresztezodes egyik oldalanal mehettek nguyodtan az autok, azonban ezzel parhuzamos gyalogosjardan meg mindig piros van, majd ez megismetlodik megegyszer, majd ezutan egyszerre lesz zold az osszes gyalogosjardanal. Megjegyzem, mikor nincs lampa, az autosok annyira gyakran atengednek, hogy a magyar szokasokhoz szokott szivem teljesen elolvadt. Erdekes, hogy a torvenyek a gyalogost vedik, ugyanis ha a gyalogos letette a labat az aszfaltra, az autost buntetik, ha valami tortenik.

    3. Resz, A sebesseg mamora, negy kereken:   A fentebb emlitett torveny azonban nem nagy gond, ugyanis lassan vezetnek a helyiek. " Csak azert elik tul a vezetest, mert lassan mennek" mondta nekem a Keresztanyam. Europai normakkal nezve a vezetes onuralmat igenyel. Sokat...Mas kerdes, hogy meg igy is teljesen onveszelyesek. Itt ugyanis a parkolasnal felreall az utrol, majd nyitja is ki az ajtot. Megjegyzem, a nagy vizen tul hasznalnak egy trukkot: visszapillantoba megnezik, hogy a folyamatnyugodtan le tud e zajlani. Bicikliseknek eletveszelyes tud ez lenni. Bostonban egyebkent a fo utak(lennt meg lehet oket szemlelni) egy hosszu ideig nagy feluljarokon mentek a belvarosban, magassaguk kb egy haz 4. emeleteig ert fel es ezekkel volt tele a varos. Azota levittek oket a fold ala es bezoldesitettek a helyuket. Erdemes megjegyezni, hogy a jobbrakanyarodo savnal lehet piros kozben is kanyarodni es kulon tablakkal van jelolve, hogy mikor nem szabad pirosnal kanyarodni. Ennek ellensulyozasakeppen a balrakanyarodoknak sokszor akkor van zolde, mikor a szembesavnak is...Tiszta orulet.

    Tudom, hogy a rendszeres olvasok eddig egyfajta egyszeri A-B-A-B rimkepszeru valtakozast lathattak az elmenybeszamoloknal es napi elmenyeknel, azonban  egy nagy tervvel altam elo.  Mivel par napja nem nagyon irtam semmit, gondoltam megirom a kozlekedes  bejegyzesem, amit tervem szerint egyben akarom megirni, szemben a szetbontott a tervezett allami es maganszekcios ket reszes verzioval. Sajnos azonban par info meg nem megerositett es ezek kitisztulasa veget kis idonyeres keppen irtam meg ezt. Hamarosan jovok egy nagyonn lelegzetvetelu irassal.

    Addig is a kinai negyed tehat. Egyreszt mikor megneztem Bostont terkepen meg otthon maris szembeotlott es felcsigazott a hely, de emelle ajanlottak is, hogy nezzem meg. Igazabol azonban az ember ugyis belefutott volna, hiszen szo szerint a belvarosban van. Felhokarcolok veszik korba ezt a kis reszet a varosnak, szinte jelezven, hogy elkulonul ez a resz. Magat ezt a tenyt mi sem bizonyitja jobban, hogy a mindenhol a varosban levo Soveregin bank negyed meletti bankfiokjanak a logojan nem csak amerikaiul van kiirva a hely neve, hanem kinaiul is. A kepek gondolom magukert beszelnek, ajanlom mindenkinek, hogy a google mapsba irja be a Boston Chinatown cimet...

    Napokban sikerult eljutnom egy szep parkba, ahol elszortan par kortars modern muvesz muveit helyeztek el, teljesen a kornyezetbe agyazva. Gondoltam ebbol megmutatok parat a nagykozonsegnek. Az, hogy ebbol borzongas lesz vagy csodalat, mindenki dontse el...

   Maga az elso kep ket dologert is erdekes. Egyreszt,hogy az egesz gumiabroncsbol van megcsinalva, masreszt en is rajta vagyok, bizonyitva, hogy tenyle az orszagba tartozkodok... Az masodik kep szerintem gyonyoru, masreszt keregbol van, olyan, mintha valaminek a gyokere nott  volna igy. A harmadik kep cime: reflex.

    Eredetileg magarol Bostonrol szolt volna a beiras, azonban nem lehet igazabol errol a varosrol ugy beszelni, hogy Cambridget kihagyjuk, meg a kornyezo reszeket, ugyhogy lett igy az allam neve a beiras cime(parszor ezt a kornyeket Greater Bostonnak hivjak). Az alcim a massachusettsi rendszamokon levo kis motto.

    Spirit of America. Maga a kis rendszam szoveg hatasvadasznak tunik, de egy picit jogosnak is. Maga a varost ugyanis atitatja a tortenelem. New England fovarosa, az amerikai nemzet  ezen a helyen tette meg elso lepeseit a szabadsaga fele. 1630ban alapitottak, a kornyek talan legregebbi varosa, ha nem maga az egesz keleti parte. A varos tele van szabadsagharcos emlekekkel, az europai szamara egy picit mar sok is ez. Kulon park van annak emlekere, hogy Geroge Washigton itt vette at eloszor az amerikai hadsereg iranyitasat. Egyreszt szivetmelengeto azert, masreszt vicces, de a tizedik ilyen nagy jelentosegu hely utan mar az ember csak egy vallranditassal fogadja, pedig ha valaki tenyleg tortenelmet akar latni ebben az orszagban regi relikviakkal, akkor ez a tokeletes hely.

    A varos masreszt europai szemmel nagyon elheto es elragado. Nincs itt a New Yorkra (leginkabb ugye Manhattanra) jellemzo racsos varosfelepites. A belvarosi nagy felhokarcolok aljaba sokszor fekszik egy par szaz eves templom, esetleg egy par emeletes haz. A hazak, foleg az olyan blokkok, amik a belvaros szerves reszei, de csak par emeletesek, teljesen olyanok, mint amiket az ember Angliaba lathat. A kifejezetten zold belso keruletek, a parkok olyan szimbiozusban elnek az otven emelet kornyeki epuletekkel, hogy azt csak latni lehet, elkepzelni igazabol nem.

    Az egesz hely meg igy is elettelen lenne, ha nem lennenek emberek, akik ezt megtoltik. Az emlitett Angliaval valo hasonlosag oka a nagy ir kozosseg. Szerencsere ez a helyi sorok jo minosegeben is megmutatkozik ez, de hogy ne oly szepsegekkel es szamomra legalabbis pici keseruseggel teli temarol beszeljunk erdemes megemliteni, hogy itt szuletett ebben az ir kozossegben(hogy pontosak legyunk Brooklineban, ami ugy kapcsolodik Bostonhoz, mint Cambridge) John Fitzgerald Kennedy peldaul(de az egesz csaladot lehetne itt megemliteni...) Az irek mellett azoban a vilag osszes nepe itt van. Az olaszok altall lakott negyed kis pizzazoi, a Kinai negyed furcsasagai mind egymasmellett vannak es egymassal elnek. A varos utcain mindenfajta nep fiai es lanyai setalnak. Az utcakkal kapcsolatban mindenkepp meg kell az utcai zeneszeket. Tudom, hogy nincs elsore ez nem hangzik semmi extranak, de itt barmilyen korosztaly tagjai vannak es jol jatszanak, nincs rajtuk semmi szakadstsag vagy ilyesmi.

    Meg sok szot mondhatnek errol a helyrol, lennenek erdekesek vagy hulyesegek, unalmas reszek, de inkabb beszeljenek a kepek...

    Az amerikai kiszolgalas es vendeglatas egyfajta aranyos, szivatmelengeto es onismetlo dolog, ami a magyar szokasokhoz szokott ember szamara szivetmelengeto. Meg a huszadik alkalommal is, mikor latszik, hogy az elemi kedvesseg keveredik a hivatali pozzal es formasagokkal. Mikor leulsz es jon a kiszolgalo megkerdezik hogy vagy, milyen a napod, bizonyos helyeken be is mutatkoznak. Persze a te napod mindig jo az oveke meg tokeletes, meg mindenki mosolyog, megis valahogy sokkal inkabb erzi az ember az oszinteseget, mint otthon az olyan helyeken, ahol ugyanez tortenik. Persze a nagy szamokat nezve, kivetelek mindig vannak.

    Megis a mosolyukban erzed azt, hogy itt vendeg vagy. Lehet, hogy mosolyfesitiszta lettem, de aki a magyar helyethez szokott, az sokkal jobban erzi ezt itt. Az a teny meg ezt meg jobban tetozi, hogy sokkal komunikativabbak. Az adot helyetbe, ha pl keves a vendeg el lehet veluk beszelgetni, sokszor ha ajanlanak valamit azt is inkabb mint maganszemely, mint itt dolgozok teszik. Persze lehet, hogy nekem voltak csak csupa rossz emlekeim(persze kivetelek mindig vannak orokszabaly kereteimbe maradva...). Ezzel a viselkedessel az osszes olyan helyen talakoztam, ahol rendes kiszolgalas van.

    Mindennek persze megvan a maga hatulutoje. Iyenfajta torodest az ember ne is varjon el egy gyorsetterembe. Ezek a helyek azonban egy europai gondolkodasaval mar hajmeresztoek. Persze ugye ha a viccet nezzuk, egy ilyen dolgozo semmilyen vagy bolcseszvegyetseggel rendelkedzik, de ezek a dolgozok so szerint droidok lettek. Vegyuk a peldat, ha az ember egy buritot akar enni. 4 adatot kell bemondania: milyen fajta, milyen hussal, milyen szosszal es mekkora meretbe. A tablan is igy van kihelyezve. Szegeny dolgozonknak azonban eloszor a meretet kell beutnie a gepbe. Ettol kezdve, ha nem  a meretet hallja meg eloszor, akkor a rendszer leall. Vicc nelkul eddig egy koszolgalon kivul az osszesnek ujra el kellett mondanom, hogy mit kerek, mert csak egyetlen infora kepes koncentralni, a legelsore, a meretre, mert elmeletielg azt kene mondanom eloszor. Keptelen megjegyezni a masik harom egyszavas informaciot, mert...de hat nem is tudom az okat igazabol. Mindenki probalja ki otthon, mennyire nehez 4 egyszavas infot megjegyezni, majd random sorrendbe leirni. Az amerikai gyorsetterem gondolkodas szerint ugyanis a vevo alkalmazkodjon a helyhez...

    Rovideb osszegezve egyszerre jo is meg rossz is itt ilyen szempontbol, de embere valogatja igazabol az egeszet...

    Coming soon: Massachusetts-Spirit of America, Kozlekedes Vol 1

    Gondoltam ha a teljes napokat nezzuk egy hete vagyok Bostonban es nem "unnepeltem" meg ezt meltoan, de igazabol itt most azoknak mondok tosztot, akik tamogattak lelkileg es minden mas dologban, hogy idejussak, masreszt megprobalom a kezdeti olvasoi lelkesedest ilyen modszerekkel fenntartani :D Ugyhogy a sokak altall jelzett kepek hianyat(szigoru egyensulyban, hogy maradjon eleg kep amiket otthon lehessen mutogatni es meselni rola egy bor vagy sor mellett orakon at(nezve a mennyiseget es a beszelokemet, ez realis fenyegetes:P)...)  a napi elmeny rovat elso es remelhetoleg nem utolso reszevel probalom potolni...

    (Kepekrol csak annyit, hogy a gepem nem eppen a legprofibb, ezert sokszor kidobja a fenyelet vagy a sotet ejszakat onhatalmulag nappala valtoztatja(ahogy tortent elso keppel...)...szeszelyes:P Masreszt a 3. keppek kellett volna kezdenem, de legalabb a kedvencem maradt hatra )

ui.: aki rajon, honnan a cim, annak jar egy sormeghivas:P

    A hely, ami nem hiaba lett egy fogalom. Ahogy egy harvados diak fogalmazta meg az egyemetet meglatogato turistaknak, pont elottem: " Egy ellensegunk van csak...ez nem az MIT(ugyanugy Cambridgeben levo egyemtem, a felejthetetlen Good Will hunting cimu filmet ezen egyetem falain belul forgattak), nem a Yale es nem is mas hires egyemtem az orszagban, hanem a "masik Cambridgi""

    Maga a Harvard is egy kesz varos, mintha egy masik vilag lenne. Felepetesileg egy picit a kozepkori varakra emlekeztett, ugyanis az eloado epuleteket, ahol nap mint nap professzorok kutatnak, tanitanak a diakok elik fiatalsaguk aranyeveit kurolveszi egyfajta falszeruseg, mely kore epult kis falukent maga  a Harvard Square telepult, tele kis boltokkal, kavezokkal, teazokkal, diakkocsmakkal. Az a ket resz, mint a kozepkori varosban a var es a ot korulvevo varos szinbiozisban el, amit maga a Harvard tart oszze es tamogatja.  A diakelet orok fiatalsagot hirdeto hangualta minden sarokban megtalahato. Ebben a kis Harvard "faluban" kulon van Harvard bank, ami csak a harvardos diakok es professzorok szamara elerheto...

    A hely hangulatahoz meg jobban hozzad a diakok, akik vilag minden reszerol erkeztek. Ez tenyleg nem szar reklamduma, pedig nagyon jol tudom, hogy ennek hangzik. Maga a Harvard is tamogatja a diakok egymassal valo egyuttelset, egy diak meslete nekem peldaul, hogy 5 szobatarsa kozul egy volt csak amerikai, a tobbi a vilag teljesen mas reszerol jott. Kulon esszet is kellett irnia a sracnak a lakotarsairol es vica versa. Ez a fajta felulrol jovo tamogatasa az ismerkedesnek es a kozos sors ugy osszahozza oket, hogy a parkban olyan termeszeteseggel beszelget az indiai es a latin amerikai diak, hogy azt eloszor csodaltam, majd oket elnezve rajottem, hogy ennek kene a termeszetes lennie.

    Persze az elet nem egy habostorta itt se. Mikor valaki vegzett a Harvardon evegik kell visszafizetnie a tandijat, amit szinte biztos, hogy hitelbol fizetett. Ide a legjobb diakok kerulnek be, de magas tandijat is kernek a kepzesert. Ahogy hallottam ennek a politikanak az a lenyege, hogy azok jelentkezzenek, akik tenyleg el akarjak az adott szakot vegezni. Ide nem kellenek az olyanok, akik a kepzes felenel rajonnek, hogy nekik nem ez kell. Ez a szigorusag egy picit belengi az egesz helyet. Az osszes ajtohoz  elektronikus kartya kell, amik ugy vannak beprogramozva, hogy oda engedjek be csak az embert, ahol orja van. A teologus hallgato pl nem juthat be a kemiai eloadok epuletebe. 

    A diakok megis mindent megtesznek, hogy itt legyenek, mert maga a Harvard egy eleterzes, leginkabb miattuk, akik kitoltik ezeket az epuleteket. Sokan, allitolag teljesen ingyen, korbevezetik a turistakat (a harmadik kepen pont egy ilyen csavo van), ugy hogy csucsidomben minden percben az ember egy ilyen csoprotba rohan bele. Az erzes azonban leirhattlan, ahogy latni a  kozponti  kertben a diakkat,a hogy  beszelgetnek, a helyi kavezokba olvassak jegyzeteiket vagy akar dolgoznak. Megvan az ara persze a diaksagnak itt, legjobb peldaja ennek, mikor egy kavezoban fizettem egy egyetemista korban levo csajszinak es az amerikak megszokasoktol elteroen adtam neki borravalot, o meglepodott nagyon. Meglepodosere megkerdeztem, hogy szokas e itt borravalot adni, mire csak elmosolyodott es annyit mondott: "Persze, hisz ebbol elek meg". Megis maga a helyet egy olyan erzes lengi korul, hogy az meg a kivulallo szamara is mamorito, hogy meg a laikusok szamara is egy eleterzes...

Nem hiaba ez a HARVARD...

Coming soon: Kiszolgalas, Massachusetts-Spirit of America

Par kep a Harvardrol(elso homalyos lett, de az egyik kedvenc kepem nezzetek el...):

    Ezzel az univerzalis temaval kezdek, ugyanis akikkel beszeltem elindulasom elott, azok kozul mindenkinek megvolt mar a maga velemenye errol a kerdesrol, masreszt ez volt az egyik legelso kerdeskor, aminek en utanajartam:P.  

      A nokkel az a helyet, hogy nem szepek. Ezt a tenyt jobban tetozi, hogy nagyobb szazalekban vannak koztuk tulsulyosok es rondak, mint mas orszagokban, pedig ket evtizedem soran jartam mar olyan helyen, ahol a nok latvanya egyaltalan nem volt kenyezteto egy ferfi szem szamara. Nagyreszuk telt, egyeduli kivetelek talan a kemeny tinikort taposo lanyok . Vannak persze, olyanok akiknek ez a teltseg(nem osszetevesztendo ugye a dagi, tulsulyos es egyebb szavakkal...) egyfajta szepseget ad, de a legtobbnel....nem egyszeruen nem szepek es sajnos hajlamossak ennel sokkal rosszabb szepsegkategoriakba is belesepni...(de igy legalabb ertheto a pompomlanyok kultusza)

    Hipnozisom, de doktori cim nelkul nem jelenthetem ki, hogy kaliriabombakkal teli etrendjukveszi el sokuknak a szepseget. A varosba setelva percenkent futok bele a Dunkin Doughnuts nevu kavezokba(tobb van, mint McDonalds), ahol par dollarert olyan edesseget kap az ember, hogy 3 napi folytonos kaloriaegetes kell, hogy letudja az egyszeru ember adni. Masreszt az amerikai egyszeru etelek hormongazdagok, amik megint testesebbe teszi az embereket, de errol majd kesobb irok...

    Hazug lennek, ha azt mondanam, hogy ilyenek. Vannak koztuk nagyon szepek, atlagban, ahogy emlitettem a tiniknel nagy aranyba vannak(hogy ok kesobb elhiznak vagy csak jo evjarat volt a 16 evvel ezelotti azt nem tudom), de az idosebbeknel van egyfajta...mestersegesseg erzett, mikor az ember kinezetukben gyonyorkodik. Termeszetesen ez csak atlagolas.

    Nem szabad elfejelteni, hogy mindenfajta nemzet noi kepviseltetik itt magukat. Europaiak, arabok, indiaiak, stb. Kerdes nelkul,  a tavol keletiek a legszebbek. Ugy tunik, oket elkerulte az "amerikai atok". Mitnha meg a kinaikak is masok lennenek, mint otthon, nem is beszelve a koreaikrol vagy japanokrol. Masreszt a nepek nagy keveredesebol nagyon sok szep csaj kerul ki. Lattam par Tavol Keleti-Feher keveredest...ezek a nok gyonyoruek voltak, egytol egyig...

    Tapasztalataim ebben a temaban ezek voltak, ha van kulon kerdes, akkor az a kommentekbe mehet.

Coming soon beszamolo: Harvard, Kiszolgalas(par naponta probalok frissiten, esetleg kitoldani par cikket)